A tehergépkocsik (vagy teherautók) elsősorban vagy kizárólagosan terhek (pl. nyersanyagok, félkész termékek, készáruk) szállítására tervezett közúti gépjárművek. A KRESZ alapján (az 1/1975. (II. 5.) PKM-BM együttes rendelet II. szakasz i. pontja) ebbe a csoportba tartozik minden olyan gépkocsi, ami nem személygépkocsi, autóbusz, trolibusz, vagymezőgazdasági vontató (traktor). A teherautók általában merev kerettel rendelkeznek. A nagyobb, általában pótkocsival rendelkező tehergépkocsikat kamionnak is nevezik.

Felépítése általában a következő: egy erős váz, egy megfelelő meghajtóstruktúra, vezetőfülke, illetve a rakomány számára hely, vagy a pótkocsi vontatásra kialakított szerkezet (nyereg).

Konstrukciós besorolás

A tehergépkocsik alapvetően két típusúak lehetnek:

• Fülkésalváz – amely maga szállítja a terhet az alvázra szerelt felépítmény által. A felépítmény képezi a rakteret, ez lehet plató, ponyvás plató, zárt doboz, hűtőt raktér, tartály folyékony vagy porózus anyagokhoz stb., de vannak cserélhető felépítménynek is. Az alváz különböző hosszúságú lehet felépítménytől függően és kettőtől indokolt esetben lehet akár hat tengelyes is. Ezen kívül pótkocsit is vontathat, ezáltal „szerelvénnyé” válik.

• Nyergesvontató – csak félpótkocsi vonatására van kialakítva, önmaga rakomány szállítására nem alkalmas. A nyerges vontatók általában rövid alvázú teherautók, amin a vezetőfülke mögött a félpótkocsi vontatására kialakított „nyereg” található, ehhez kapcsolódva veszi át a nyerges vontató a rátámaszkodó félpótkocsi súlyának egy részét. A nyereg egy lapos, kerek fémalj, amiben egy keskeny vágat fogadja be a félpótkocsi „királycsap”ját. A nyergesvontatóból és félpótkocsiból álló szerelvény is vontathat bizonyos országokban bizonyos megkötésekkel pótkocsit.

Más változatok:

• „Dromedár” – ritka tehergépkocsi típus, amely nyergesvontató létére a fülke mögött kisebb raktérrel rendelkezik.

• Vontató – olyan tehergépkocsi, ami alapesetben leggyakrabban nyergesvontató, de kisebb plató („ballasztplató”) felszerelésével pótkocsik vontatására is alkalmassá tehető. Jellemzően ide tartoznak a nehézvontatók is, amelyek túlsúlyos szállítmányok vontatására szolgálnak.

• Terminálvontató – olyan nyergesvontató, amely nagyobb átrakodóhelyeken, pl. kikötőkben rendezgeti a félpótkocsikat. Egy átlagos nyergesvontatóhoz hasonlóan kéttengelyes jármű, viszont csak egyszemélyes a vezetőfülkéje, amiből hátrafelé is vezethető mikor rákapcsolódik egy félpótkocsira, vagy elhelyezi azt valahová. A nyeregszerkezetének magassága hidraulikával állítható, így mindenféle félpótkocsival össze tud kapcsolódni.

Pótkocsik

A tehergépkocsiknak általában ugyancsak kétféle pótkocsija lehet, mindkettő típus ugyanolyan felépítményekkel rendelkezhet, mint amilyenek a tehergépkocsiké.

• Pótkocsi – lehet könnyű, 750 kg össztömeg alatti, vagy nehéz, e tömeg feletti. A pótkocsikat azok vonórúdjával vagy vonóháromszögével vontatják, miután a tehergépkocsik alvázának végén lévő vonóhoroghoz vagy vonószemhez kapcsolták őket. Tipikus pótkocsi például az, amelyiknek az elején és a végén is van tengelye. Vannak olyan pótkocsik is, amelyeknek középen vannak a tengelyei, átlagban ezek is normál hosszúságúak, de vannak kisebbek is. Lehetnek egytengelyesek (mondem, ezek sokszor könnyű pótkocsik), kéttengelyesek (tandem), vagy háromtengelyesek (tridem) is.

• Félpótkocsi – a félpótkocsi a nyergesvontató nyeregszerkezetére támaszkodik, ezáltal az veszi át a félpótkocsi súlyának jelentős részét. A kialakítása miatt, mivel csak hátul vannak tengelyei és mert csak nyergesvontató tudja vontatni nevezik félpótkocsinak. Ugyanakkor egy „dolly” nevű segédeszköz segítségével akár egész pótkocsivá is alakítható: a dolly egy vagy két (ritkán három) tengelyes futóműelem, amely elől vonóháromszöggel rendelkezik, és maga is nyeregszerkezettel kapcsolódik a félpótkocsihoz, ezáltal azt pótkocsivá téve, így felépítményes teherautók is elvontathatják.

Más változatok:

• Több pótkocsis szerelvény – olyan járműszerelvény, aminek kettő vagy több pótkocsija van, gyakran dollyval egymáshoz kapcsolva. Sok országban csak külön engedélyekkel közlekedhetnek ilyen szerelvények, máshol viszont szabadabban. Az egyik legismertebb ilyen ország Ausztrália, ahol „Road Train”-nek (országúti vonatnak) hívják az ilyen szerelvényeket.

• B-pótkocsi – olyan félpótkocsi, aminek a hosszánál rövidebb a felépítménye, mert a végén saját nyereggel rendelkezik, amivel „dolly” nélkül képes más félpótkocsikkal összekapcsolódni több pótkocsis szerelvényeknél. A B-pótkocsi mellett a hagyományos félpótkocsit „A-pótkocsiknak” is hívják megkülönböztetésként, innen az elnevezés. A B-pótkocsi szintén Ausztráliában gyakori, de Új-Zélandon és Kanadában is használják.

• Tréler – speciális szállítmányok hordozására szolgáló vontatmánytípus, amelyeket inkább csak nehézvontatók vontatnak. Szintén lehetnek vonórudasak vagy nyereggel vontathatók is.

A felépítményeket és pótkocsikat más cégek gyártják, mint a tehergépkocsikat, de a konstrukciós szabványok betartása miatt természetesen folyamatosan együttműködnek egymással.

Kialakítás

A tehergépkocsik építési formáit a motor és a vezetőfülke egymáshoz való helyzete adja.

• A motor egy hosszan kiálló orrban kap helyet, ezeket a tehergépkocsikat hívják „csőrös”öknek is. Amerikában és Ausztráliában ez az elterjed típus, angolul conventional azaz szokásos jelzővel illetik. Európában a méretkorlátozások miatt ez a kialakítás nem gazdaságos, így csak elvétve fordul elő.

• A „rövid orrúak”-nál a motor átnyúlik a vezetőfülkébe, ilyen kialakítás főleg régi tehergépkocsiknál látható.

• A „buldogfülkés” kialakulás esetén a motor teljes egészében a vezetőfülke alatt foglal helyet. A világ legtöbb országában ez az uralkodó konstrukció, aminek oka a tehergépkocsikra vonatkozó méret (így hossz-) korlátozás. Az USA-ban is elterjedt volt ez a típus a méretkorlátozások 1970-es évek beli lazításáig.

Méret és tömeg

A tehergépkocsik alapvetően a megengedett össztömeg, a tengelyeinek száma, illetve a használati cél alapján vannak rendszerezve:

• Kisteherautó 3,5 tonna
• Könnyű teherautó 7,5 t-ig
• Középnehéz teherautó 12 t-ig
• Nehéz teherautó 40 t-ig, pótkocsival együtt

Egy VW Golf is számíthat teherautónak ha a használati célja az áruszállítás, illetve ha a szükséges átépítés megtörtént. Több személyautót gyártó cégnek van áruszállításra kialakított típusa is, pl. VW Caddy vagy Opel Astra Van. Amerikában pedig ilyen autó pl. a Chevrolet El-Camino.

Ahhoz, hogy teherautót vezethessünk, megengedett össztömeg alapján szükséges a:

• B kategóriás jogosítvány (max. 3.5 t)
• C (vagy C1) kategóriás jogosítvány (max. 7,5 t)
• C+E kategóriás jogosítvány (750 kg-nál nehezebb pótkocsi C+CE)

Jogilag sokféleképpen osztályozzák a teherautókat. Figyelembe veszik a tömegét, felépítését, a felhasználás célját, amelyek különböző hatással vannak például a jármű-biztosításra, vámra, és különféle egyéb adókra. Példaképpen egyes államokbanszabályozzák a péntek, illetve szombati fuvarozást.

Rendszerint a felhasználás nagysága szerint: helyi forgalom, elosztó forgalom (általában kisebb járművek, kis vezetőfülkével, fekvőhely nélkül), vagy távolsági forgalom. Természetesen használhatóak a kis forgalmi járművek is távolságiként, de formailag nem elkülöníthető. Miután az utóbbi években engedélyezte az EU a vezetőknek, hogy a fülkében töltsék a pihenőidejüket, amennyiben a kötelező méret és kellék megtalálható, nem kötelező a hotel igénybevétele.

Időközben a távolsági forgalmat az euro-nyergesvontatók többségben uralják, amely tipikusan egy kéttengelyes nyergesvontatóból és egy háromtengelyes félpótkocsiból (trailer) áll. Ezeknek a méretét, súlyát, felhasználását az EU hivatalosan előírta, és az összes európai országban engedélyezett. A teherjármű pótkocsis szerelvényként (tehergépkocsi+pótkocsi) max. 18,75 m, nyerges szerelvényként (vontató+félpót) 16,50 m hosszú, 4 m magas, és 2,60 m széles.

Meghajtás

A tehergépkocsik meghajtása általában a hátsó (dupla abroncsozású, azaz ikerszerelésű) kereknél történik, de ez a tengelyek számától és a jármű felhasználhatóságtól függően változhat. Kormányzásnál alapesetben csak az első tengely kormányozódik, de több tengely esetén ez is változhat. A tehergépkocsi meghajtását a kerékképlet írja le, ami megmutatja, hogy a rendelkezésre álló kerekekből mennyi meghajtott és mennyi kormányzott.

Alább csak a hagyományos tehergépkocsik szóba jöhető kerékképletei szerepelnek. Az „×” mutatja a kerekek és a meghajtott kerekek közti különbséget, a „/” jel után a kormányzott kerekek száma látszik, de ezt külön csak akkor jelölik, ha az értelemszerűen kormányozott első két keréken felül több kerék is kormányozódik, tehát külön „/2”-t nem. Egy-egy meghajtóképletnél egyúttal a tengelyelrendezések is számítanak, ezt „+” jellel jelzik a tengelyek száma közt elölről hátrafelé.

Két tengely

Kéttengelyes (négy kerekű) jármű esetén három lehetőség van:

• 4×2 = négy kerékből kettő meghajtott (általában a hátsó).
• 4×4 = négy kerékből négy meghajtott, tehát összkerékmeghajtású.
• 4×4/4 = mind a négy kerék meghajtott és kormányozódik is (összkormányzással kerékszámtól vagy tengelyszámtól függetlenül viszont csak bizonyos különleges tehergépkocsik rendelkeznek).

Két tengely esetén kevésbé lehet tengelyelrendezésről beszélni, leszámítva, hogy a hátsó hol támasztja alá a terhelést.

Három tengely

Háromtengelyes (hat kerekű) járműnél már több a lehetőség:

• 6×4 = hatból négy kerék meghajtott a hátsó ikertengelyeken, 1+2.
• 6×2/4 = hatból két kerék meghajtott és négy kormányozódik, általában a nem meghajtottak, ezek az első és valamelyik hátsó tengelyen vannak (egészen ritka esetben az első kettőn), 1+2, 2+1.
• 6×4/4 = hatból négy kerék meghajtott a hátsó kettő, vagy az első és harmadik tengelyen, az első és második tengely kerekei pedig kormányozódnak, 1+2, 2+1.
• 6×6 = összkerékhajtás, 1+2.
• 6×6/4 = az elsőn kívül valamelyik másik tengely is kormányozódik (ritka változat, még ritkábban az első két tengely kormányzott), 1+2, 2+1.
• 4×4+2 = hatból két kerék meghajtott és a második háti tengely emelhető; az első tengely meghajtott.

Ha egy járműnél a meghajtott merev tengely után is van kormányzott tengely, azon a kerekek már minden esetben ellenkormányozódnak, csökkentve a kanyarodás ívét.

Négy tengely

Négytengelyes (nyolc kerekű) járműnél további lehetőségek vannak:

• 8×2/4 = nyolcból az egyik hátsó pár kerék van meghajtva, általában a harmadik tengelyen lévők, az első két tengelyen lévők kormányozódnak, az utolsó pedig szabad futású (passzív) tengely (az ilyen tengely ritka), 1+3, 2+2.
• 8×2/6 = nyolcból az egyik hátsó pár kerék van meghajtva, általában a harmadik tengelyen lévők, a többi kormányozódik, 1+3, 2+2.
• 8×4/4 = nyolcból a hátsó négy kerék van meghajtva és az első négy kormányozódik; néha az első kettő és az utolsó kettő, de akkor a középső négy kerék kap meghajtást, 1+3, 2+2.
• 8×6/4 = mint az előző képlet első változatánál, de itt általában az első tengely is meghajtást kap, 1+3, 2+2.
• 8×8/4 = összkerékhajtás és az első két tengely kormányzása, 2+2.
• 8×6 = nyolcból a három hátsó tengely hat kereke kap meghajtást, de csak az első tengely kerekei kormányozódnak. Ez a hajtásképlet főleg az Észak-Amerikaigyártású, „csőrös fülkéjű”, építőipari, nehéz szállító és nehézvontató tehergépkocsikra jellemző, amelyeknek a meghajtást bonyolító, három differenciálműje a három hátsó tengelyen van, ezért 1+3 tengelyelrendezésűek. Emiatt szokták „háromdifis”-eknek valamint „tridem” tengelyeseknek is hívni őket.
• 8×8 = összkerékhajtás csak első kormányzott tengellyel rendelkező tehergépkocsiknál, azaz ugyancsak 1+3-as tengelyelrendezésnél, szintén főleg amerikai, csőrös fülkéjű modelleknél. Ugyanakkor bizonyos, csőrös típusú teherautók fülkéje alá is beépíthetnek egy második kormányzott mellső tengelyt, így itt is előfordul a 2+2 tengelyelrendezés a már ismertetett 8×8/4 vagy 8×4/4 kerékképletekkel.

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Kamionok - © 2008 - 2024 - heavytruck.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat